Kalocsa történetében minden bizonnyal az emlékezetes események között tartják nyilván a március 17-én, kedden megtartott lakossági fórumot, amelyen a közvélemény figyelmének központjában álló Paks II. Atomerőmű létesítéséről minden korábbinál több, konkrétabb és hitelesebb információ hangzott el. A kormány, az országgyűlés, a közigazgatás megyei képviselői mellett a járás polgármesterei is részt vettek az érdeklődőkkel megtelt díszteremben megtartott rendezvényen.
A lakossági fórumot megelőző, az országos média figyelmét kiváltó sajtótájékoztatón az újságírók első kézből, Aszódi Attila kapacitás-fenntartásért felelős miniszteri biztostól értesültek arról: a Paks II. Atomerőmű megvalósítása a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás megkezdésével új szakaszba lépett. Kalocsa az első állomás, majd további 40 település lakosságával ismertetik a megaberuházás részleteit A körút végén, két hónap múlva, akkor már a környezetvédelmi hatóság által összehívott paksi közmeghallgatáson zárják a lakosság észrevételeit is összegző fórumsorozatot. Mint kiderült, a lakossági fórumok megtartása olyan törvényi kötelezettség, amely nem csak a hazai, de a környező országok hivatalos szervei tájékoztatását is előírja. Ez utóbbi ok miatt 30 európai országnak küldték meg a környezetvédelmi hatástanulmányt, de csak 10 jelezte, hogy meg kívánja ismerni a 2200 oldalas, immár az interneten is elérhető dokumentációt, részt kíván venni a környezetvédelmi hatóság eljárásában. A nemzetközi érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 8 országból 1500 kérdés érkezett, amely 300 önálló témát ölel fel. A projekttársaság képviselői valamennyi kérdést megválaszolták. A civil és a társadalmi szervezetek kontrollja azzal is megvalósul, hogy az eljárásban a Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Energiaklub és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület is részvételi szándékát jelezte.
A kormánybiztos a két új blokk létesítésének szükségességét azzal indokolta, hogy a hazai villamos energia szükséglet 32 százaléka importból származik. Az importált áramot olyan lengyel és cseh szénerőművekben állítják elő, amelyek magas széndioxid kibocsátásuk miatt szükségszerűen megszűnnek. Stratégiai, ellátás biztonsági szempontból elengedhetetlen, hogy az ország ilyen nagyfokú kiszolgáltatottságát megszüntessük. Előzetes számítások alapján, évi 1,3 százalékos energiaigény emelkedés mellett, 2030-ban már 7 ezer megawatt termelőkapacitásra lesz szükség. Amennyiben a kettő új blokk megépül, még mindig csak a teljes szükséglet egyharmadát biztosítjuk atomenergiából.
Az ellátás közel 50 százalékát biztosító négy paksi blokk 2032 és 2037 között áll le véglegesen. Következésképp a két új blokk üzembe helyezése mellett az országnak másfajta, természetesen környezetbarát kapacitásbővítésre is szüksége lesz.
Aszódi Attila az orosz partnerkapcsolat főbb állomásait is felelevenítette. Első lépésként 2014. januárban írták alá a létesítésről szóló megállapodást, majd márciusban már a finanszírozási államközi szerződés is megszületett. A hitelszerződés fontos része, hogy a beruházás 40 százalékban magyar vállalkozások bevonásával valósul meg.
A reaktorok kettős védelmi rendszerének ábrákkal illusztrált bemutatásakor elhangzott, hogy Pakson a legbiztonságosabb erőmű épül fel. A kettősfalú védelmi rendszer lényege, hogy a belső fal a külső környezetet védi a reaktor káros hatásaitól, míg a külső fal az esetleges kívülről érkező káros, szélsőséges hatásoktól, például földrengéstől, árvíztől, villámlástól védi a reaktorokat. A tervezőkre nagy munka hárul, mert 11600 hazai és nemzetközi műszaki előírásnak kell megfelelni.
Megnyugtató megállapítás, hogy az erőmű környezetének sugárterhelése gyakorlatilag elhanyagolható, ugyanis a lakosságra vonatkozó dózismegszorítás 0,09 mSv/év. Ugyanakkor egy fogröntgennél 0,1, egy CT vizsgálatnál egyszeri alkalommal 4 mSv terhelés éri a szervezetünket.
A környezetre leginkább az erőmű hűtése lesz kihatással, de itt is tarthatóak a nemzetközi határértékek. A jelenlegi hűtéshez hasonlóan friss- víz technológiával biztosítják a reaktorok hűtését. A vízkivétel nem közvetlenül a Dunából történik, erre a célra a már meglévő, a folyammal összeköttetésben lévő két csatornát használják. Az egyiken a hideg vizet szállítják a reaktorokhoz, a másokon a távozó meleg vizet vezetik vissza a Dunába. Az érkező és a távozó víz között hőmérséklet különbség általában 8 fok lesz, de a 11 fokot nem haladja meg.
Az új blokkok építése a szükséges eljárások lezárulását követően, 2018-ban kezdődik, és azok először 2025-ban, illetve 2026-ban termelnek villamos áramot. Az építkezésen csúcs időben 7 ezer dolgozik, ami a por és zaj ártalom mellett olyan kérdéseket is felvet, mint az ilyen nagyságú humán erőforrás biztosítása, annak élelmezése, elszállásolása, egészségügyi ellátása, és minden más, az élettel járó szükségletének kielégítése. Ezekbe a feladatokban a Duna bal partján lévő településeket is bevonnák. Természetesen mindennek feltétele a Kalocsa-Paks Duna-híd megépítése.
A sajtótájékoztatón dr. Bálint József, Kalocsa város polgármestere a város lakossága támogatottságáról biztosította a projekttársaság képviselőit, de mint hangsúlyozta, a megvalósítás csak a város és környéke aktív közreműködésével és a legszorosabb társadalmi kontrollja mellett képzelhető el.
A lakossági fórum hallgatósága figyelmesen és fegyelmezetten hallgatta végig az előadást, majd elsőként Varajti László kalocsai lakos szólalt fel. A város immár nyugdíjas műszaki osztály vezetője kronológiai sorrendben mondta el a jelenlegi erőmű blokkjainak létesítésével, a radioaktív hulladéktároló építésével kapcsolatos észrevételeit. Kifogásolta, hogy ezek megvalósításához sem akkor, sem azóta nem kérték ki a lakosság véleményét. Ugyanakkor az eltelt több mint három évtized alatt a lakosság megtanult együtt élni a folyamatos fenyegetettséggel. Mint mondta, „…a lakosság a kapacitásfejlesztést elfogadja, de nem teszi boldoggá…” Ám a jelenlegi kormány éppen a bővítés kapcsán ellentételezhetné ezeket a volt és jelenlegi, a lakosságot, a térséget sújtó hátrányokat.
Varajti László a kormány részéről megjelent L. Simon László parlamenti államtitkárhoz szólva azt kérte, hogy a kormány Kalocsát és térségét „hátrányos térségként” kezelje.
Az elhangzottakra L. Simon László kedvező választ adott. Az államtitkár a kalocsaiak igényét elfogadhatónak tartotta és arról biztosította a várost, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy segítsen a felvetett problémák megoldásában. Az államtitkár szerint Font Sándor országgyűlési képviselő is napirenden tartja a témát, a kormány, a parlament képviselői előtt folyamatosan érvel a Kalocsa-Paks Duna-híd, a kórház fejlesztése, a volt kalocsai repülőtér, a volt kalocsai laktanya logisztikai hasznosítása mellett. L. Simon László kitért arra is, hogy a bővítésről már évtizeddel korábban döntés született, így ennek a kormánynak arról kellett döntenie, hogy a beruházás mikor, kivel, milyen forrásból valósuljon meg. A kormány elkötelezett abban, hogy segítsen egy Duna-híd megépítésében.
Arra a lakossági felvetésre, hogy a térségben magasabb a rákos megbetegedések száma, mint más megyékben, Aszódi Attila adta meg a választ. Mint elhangzott, ezt a feltételezést az első blokk átadása óta vezetett statisztikák nem támasztják alá. A rákos megbetegedések Magyarországon az összes halálok 20-22 százalékát teszik ki. Ez a szám a térségben is hasonló. A Szalmai László, Kovács György, D. Szabó István nyugdíjasok kérdéseire adott válaszokból kiderült, hogy a paksi atomerőmű által előállított áram ára jelenleg és a jövőben is versenyképes, tehát a beruházás megterül, a biztosított orosz hitel a költségek esetleges módosulására. is fedezetet nyújt. Az atomerőmű légvédelmi biztonsága a NATO tagállamaként, valamint a közeli kecskeméti katonai repülőbázis miatt biztosított.
Aszódi Attila külön is megköszönte Szalmai László azon kérdését, amit a keletkezett radioaktív hulladékkal, annak elhelyezésével összefüggésben fogalmazott meg. A válaszból kiderült, hogy a kis-és közepes szennyezettségű radioaktív hulladékot a bátaapáti tárolóban helyezik el. Az erősen szennyezett radioaktív hulladéknak a Mecsekben alakítanak ki végleges tárolót. A hely pontos kiválasztására jelenleg is kutatásokat folytatnak.
Nagy aktivitású hulladékból mintegy 10 köbméter keletkezik évente, amit az orosz fél mindaddig kiszállít és Oroszországban tárol, míg a magyar végleges tároló nem készül el. Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselőnek a kórház fejlesztési igényére vonatkozó kérdéséra szintén kedvező válasz született. Font Sándor országgyűlési képviselő azt mondta: a híd és a klórház ügye szorosan összefügg. Legutóbb Bálint József polgármesterrel járt a megyei kórház igazgatójánál, akit arra kérték, a kapacitások alakításánál a Duna-hídra és a paksi bővítés várható egészségügyi hatásaira is legyen figyelemmel. Információi szerint a döntéshozók egyetértenek a híd szükségességével, így a kórházak átalakításáról szóló döntésnél ezt a körülményt az illetékes államtitkárságokon figyelembe veszik.
A közel két órán át tartó, jó hangulatú, konstruktív légkörben zajló lakossági fórum záróakkordjaként a résztvevőknek Mittler István kommunikációs igazgató köszönte meg az aktív részvételt.