A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 2015. november 17-én elfogadott módosítása létrehozta a tájegységi fővadászi rendszert. Kalocsa város közigazgatási területe a 303. számú, Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegységhez tartozik, melynek fővadásza Kammermann Péter. Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya a jövőben szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a tájegységi fővadászok és a tájegységbe tartozó települések önkormányzatai közti együttműködésre.
A vadfajok településeken történő megjelenése problémát okoz a lakosság számára, az ország szinte minden lakott területén. Köszönhető mindez annak, hogy az urbanizáció folytán a vadfajok élettere folyamatosan csökken. Emellett a statisztikai adatokból látható, hogy egyedszámuk évről-évre emelkedik. Azonban nem csak e két tényező a probléma kiváltó oka. A települések belterületein, kertvárosi részein vagy akár egyes nagyvárosok központi részén is számos elhanyagolt, gazos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen terület, lehullott termés, kidobott háztartási hulladék található. Mindezek kiváló feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy az amúgy is jó alkalmazkodóképességű fajok (elsősorban a vaddisznó és a róka) e területeken megtelepedjenek. Vaddisznókkal, GPS-es nyakörv felhasználásával végzett vizsgálatok bizonyították, hogy egyes egyedek egész életük során el sem hagyják a belterületet.
A hatályos vadgazdálkodási ágazati jogszabályok szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott vadászati tevékenység nem folytatható, tehát az ott megjelenő vadászható vadfajokra közvetlen hatást a vadászatra jogosultak nem tudnak gyakorolni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény LXXIV. fejezetének 6:563. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a lakott területen keletkezett kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. Azonban annak a megítélése, hogy a vad mely területről váltott ki, sokszor lehetetlen, hiszen lehetséges, hogy a problémát okozó egyed már ott is született és csak a belterületet használja élőhelyként.
Ugyanakkor a vadállomány apasztása a külterületeken folyó vadászattal folyamatos, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a vadfajok belterületen való megjelenését vagy folyamatos ott tartózkodását.
Megoldást jelenthet a belterületeken megjelenő vadfajok kezelésére speciális jogi szabályozás megalkotása. Mind a jelenlegi helyzet eredményes kezeléséhez, mind a jövőbeni jogi szabályozás kialakításához elengedhetetlenül szükséges az érintett szakterületek összefogása és folyamatos együttműködése.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 56. § (1) bekezdése értelmében vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. Ebből következően a vad élve történő befogása is tiltott tevékenységnek minősül lakott területen.
A lakott területen megjelenő fajok kezelését a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályozza, melynek értelmében indokolt esetekben a kárt okozó vad elejtése az illetékes rendőrkapitányság engedélyezését követően közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, illetve a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében lehetséges. A probléma helyi szinten kezelhető, ugyanakkor az engedélyeztetés folyamata nem teszi lehetővé az azonnali intézkedést és csak a kérvényben meghatározott helyre és időre szól.
A meglévő probléma kezelése a helyi lakosság bevonása és tevőleges magatartása nélkül nem orvosolható. Kedvező irányú változást a vad számára jelenleg megfelelő táplálkozó és búvóhelyet biztosító elhanyagolt belterületi ingatlanok rendbetétele, illetve a kerítések megléte és kellő műszaki állapotban való tartása hozhat. Sajnos sok esetben a lakosság alakítja úgy a környezetét, hogy azzal a vadfajokat a belterületekre vonzzák. Fontos felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy az élelmiszermaradványokat ne tegyék elérhetővé, az állatok véletlen vagy szándékos etetését teljes mértékben mellőzzék. Elengedhetetlen a lakosság rendszeres tájékoztatása azokról az intézkedésekről, amelyekkel megszüntethetik a belterületen élő vadfajok számára vonzó körülményeket, ebben a helyi önkormányzatok, az érintett vadászatra jogosultak, a rendőrhatóság és a szakmai kamarák tudnak segíteni. Fontos szem előtt tartani, hogy a belterületen történő intézkedéseket a biztonsági feltételek betartása mellett, fokozott figyelemmel az emberi élet és anyagi javak veszélyeztetése nélkül, a környezet és természet kíméletével kell végrehajtani.