„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Kalocsaiak!
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc ünnepén ez az első gondolat, ami eszembe jut a mai, vészterhes időkben.
A forradalom és csaták eseményeit mindannyian ismerjük, tanáraink megtanították történelem órán, a megemlékezések alkalmával észrevétlenül az életünk részévé vált, és bárhol, bármikor meghalljuk a Nemzeti Dal sorait, mindannyiunkban bevillan az 1848-as Forradalom és Szabadságharc eszmeisége.
Ezúton is köszönöm a diákoknak, és felkészítő tanáraiknak, hogy a mai műsoron keresztül ezt újra megerősítették.
Petőfit és társait a hazaszeretetük vitte előre, így tudtak minden nehézséget legyőzve történelmi tettet végrehajtani. Magyarország és az itt élők jobb sorsáért küzdöttek, még akkor is, amikor az ellenség már óriási túlerőre tett szert és leverték a magyarok szabadságharcát. A szabadságharc erejét ma is mutatja, hogy az egész világon ismert a nemzeti színű kokárda, mely szimbólummá vált és ma is büszkén viseljük, tiszteletből.
A bukás után az ország sorsa reménytelennek látszott, de összefogással, hasznos kompromisszumokkal az ország történelmének egyik legdinamikusabban fejlődő időszaka következett be, egészen az első világháborúig.
A történelem tanúsága a mindenkori életünkre is befolyással van, és hatással van jelen korunk éveire. Minden korszakban szükség van a jó célú tenni akarásra, akkor is, ha óriási túlerővel nézünk szembe. Ma Magyarországon hála Istennek fegyverek nélkül, a gazdasági kihívásokkal kell küzdenünk. A Covid-járvány okozta kihívásokból még fel sem ocsúdott a világ, máris a háborús energiaválság következményeivel találta szembe magát egész Európa, Magyarország és Kalocsa is.
Mindenkinek meg kellett, és meg kell vívnia a csatáit hétről hétre.
Nekünk a csatát, a kihívást többek között az jelentette, hogy hogyan oldjuk meg 150 óvodás áthelyezését azokból a romos épületekből, amelyeket az előző vezetés ránk hagyott. Hogyan építsünk új óvodát, hogyan újítsuk fel az Ifjúsági Házat, hogy méltó körülményeket teremtsünk a legfiatalabb generációnak. Nekünk most Gábor Áron rézágyúi helyett fűnyíróra, kistraktorra és teherautóra van szükségünk, hogy folyamatosan rendbe tudjuk tartani a több tíz millió forintért épült új, és régebbi játszótereinket, a köztemető környezetét, parkjainkat. Nekünk a kihívást az jelentette, hogy egy szociális városrehabilitációs programmal hogyan újítjuk meg a legrosszabb állapotú utcákat, bérlakásokat és közösségi házat.
És itt vannak a tarsolyunkban a további kihívásokra adott válaszaink már megnyert pályázatok formájában.
Hála Istennek, ezeket a csatákat fegyverek nélkül vívjuk, de sokszor ellenszélben. És ezen munkáinknál mindig azt tartjuk szem előtt, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően az ország és a városunk is tovább halad a fejlődés útján.
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Ez a 12 pont első gondolata.
Már akkor is a béke volt a legfőbb vágy s érték, ez ma sincs másként. Itt az országunkban, és Kalocsán is hála Istennek béke van! Ennek így is kell maradnia! Elkeserítő, hogy Európa, és a világ több pontján nem a béke megteremtésén dolgoznak a hatalmi erők, hanem úgy tűnik a háborús konfliktusok fenntartása az érdekük. Mi azonban a Béke pártján állunk, és ki fogunk maradni minden háborút segítő játszmából, mert ez ad esélyt Kalocsának is a fejlődésre.
A szabadság a mi nemzedékünknek természetes fogalom, de nem volt ez így mindig. Ma – történelmi hőseinknek hála – szabadságban élhetünk, de hány évtizednek kellett ehhez eltelnie 1848-tól? A szabadságunkat, a szuverenitásunkat meg kell becsülnünk és minden áron meg kell védenünk.
Egyetértés. Talán ezt a legnehezebb megteremteni a mai világunkba. Sokan sokfélét gondolunk, másként látjuk a világ dolgait és ezt szabadon el is mondhatjuk. Voltak idők, amikor erővel kényszerítették ki az egységet, a látszólagos egyetértést. Akkor nem hallathatta mindenki a hangját. Ma bárki véleményt mondhat. Ez így helyes, és maradjon is meg, de tartsuk tiszteletben egymás véleményét és ne erőszakoljuk rá a másikra saját elképzeléseinket.
Tanuljunk a 48-as szabadságharcosoktól és az általuk elért eredményekre folytonosan építkezve erősítsük meg nemzetünket, országunkat és városunkat.
Hívok erre minden jószándékú embert, akinek az a célja, hogy Kalocsa több és jobb legyen. A több, mint 1000 éves Kalocsának óriás értékei, és ezáltal tartalékai vannak, amelyet a fejlődés szolgálatába kell állítani. Ezt fogja biztosítani a hamarosan átadásra kerülő új Duna-hidunk is, amely talán évszázados léptékben fogja meghatározni fejlődési lehetőségeinket. A fejlődés érdekében a megkezdett munkát folytatni kell, dolgozzunk közösen jövőbeli terveink megvalósításában annak érdekében, hogy gyermekeink, unokáink boldogan élhessék életüket itt, Kalocsán.
Én erre a folytatásra készen állok!
„Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Hajrá Kalocsa!
Dr. Filvig Géza
Kalocsa Város Polgármestere