A FŰSZERPAPRIKA TÖRTÉNETE
Magyarországon a főúri kertek különösen ritka, egzotikus dísznövényeként jelent meg a csípős fűszerpaprika. Legelőször Széchy Margit (†1570) termesztette kertjében a vörös törökbors néven emlegetett növényt, akitől külföldi fejedelmek is kértek magot vagy palántát. Kevéssel később, 1579-ben Clusius francia botanikus juttatott paprikát Batthyány Boldizsár kertjébe. Törökbors névvel közli a növényt Szenczi Molnár Albert 1604-ben kiadott szótára, de még Lippay János 1664-ben megjelent Posoni kert című, első magyarnyelvű kertészeti könyve is csak néhány szóval emlékezik meg ültetéséről. A paprika fűszernövényként csak a XVIII. században hódította meg Magyarországot. Hazai terjedésének mikéntjéről keveset tudunk, de a XVIII. század első felétől egyre több adat bukkan fel a későbbi két jelentős termőkörzetből, Kalocsa és Szeged vidékéről.
A KALOCSAI ŐRÖLT FŰSZERPAPRIKA TÖRTÉNETE
A kalocsai paprika egy gyűjtőnév, a Kalocsai Sárköz és a szomszédos dunántúli területek mintegy hatvan településének paprikatermesztését értjük alatta. 1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral, a modern kalocsai paprikamalmok a XX. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században dízel- és villanymotorokkal hajtottak. Ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is. Kalocsa környéki paprikatermesztők és – kereskedők nyomására – 1917. október 1-jén nyitotta meg a Földművelésügyi Minisztérium a Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást. Az állomás célja a jobb minőségű paprikafajták terjesztése és nemesítése, a szakszerű paprikafeldolgozás és őrlés kifejlesztése volt. 1927-ben nevezték ki az állomás vezetőjévé Horváth Ferencet, aki egy véletlen folytán találta meg az első csípősségmentes töveket 1929-ben. A nemesítés és a magtermesztés után 1933-ban indulhatott el Bátya határában a csípősségmentes paprika köztermesztése. A kormány 1920-ban zárt paprikaterületté nyilvánította Kalocsát. Az első világháború után mintegy 1000 holdon, az 1930-as években – a csípősségmentes paprika megjelenésével – közel 5000 holdon folyt a paprikatermesztés a kalocsai tájkörzetben.
Bemutató kisfilm a kalocsai fűszerpaprikáról: