Dargay Lajos szobrászművész, a magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozója, egyik legjelentősebb alkotója, a kalocsai Schöffer Múzeum alapítója és évtizedeken át igazgatója december 20-án elhunyt. Ma, január 11-én vesznek tőle végső búcsút Egerben családtagjai és tisztelői, közöttük Kalocsa város képviseletében egy négy fős küldöttség is lerója tiszteletét a szertartáson.
Dargay Lajos szobrász, a magyarországi kibernetikus-kinetikus művészet megalapozója 1942. szeptember 8-án született Pélmonostoron. Sárospatakon érettségizett, 1972-ben az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. 1967-ben Párizsba ment, ahol az Ècole des Beaux Arts óráin Schöffer Miklós előadásait hallgatta, majd a művész tanítványaként, később munkatársaként dolgozott. Hazatérve az egri Dobó István és Gárdonyi Géza Gimnázium rajz-művészettörténet tanára volt1975 és 1983 között, és megtervezte meg az ország első köztéri kibernetikus fénytornyát Egerben, amelyet 1978-ban adtak át.
Személyesen vett részt a kalocsai Schöffer Múzeum alapításában 1980-ban, amelynek 1983-tól három évtizedig igazgatója volt.
1985-től az Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendezését végezte, kétévente nemzetközi, Schöffer-szemináriumokat szervezett, többek között: képzőművészet, kortárs zene és balett témakörökben.
Műveire jellemző a tudományos szemlélet és a mérnöki jelleg, egyrészt mivel a tudomány és a művészet kapcsolatát vizsgálja, kereste azokat az utakat, melyek egységbe hozhatják azokat. Másrészt pedig munkamódszerei, műveinek alkotóelemei is a modern technikából származtak. A fény művészetének alapvető alkotóeleme.
Műveire a formai tisztaság, a precizitás, egyfajta spiritualizmus, kozmikus szemlélet jellemző.
Ars poeticája szerint a valódi művészet lényege, célja épp az, hogy a filozófia és a természettudományok határmezsgyéin tapogatózva meghaladja kora gondolkodását, tudását, és így a kortársaknak és a jövendő generációnak is utat mutasson.
Búcsúzunk tőle, emlékét megőrizzük!