Az 1750-es évek után megszaporodott az olyan kalocsai polgárok száma, akik nem mezőgazdasággal keresték kenyerüket. Gyarapodott a kereskedők (görög származásúak) és az iparosok (főként német származásúak) száma.
A parasztság mellett megjelentek az iparosok is. 1737-ben alakult meg az első kalocsai céh, a csizmadiák céhe. 1750 után megszaporodott az olyan kalocsai polgárok száma, akik nem mezőgazdasággal keresték kenyerüket. Gyarapodott a kereskedők (görög származásúak) és az iparosok (főként német származásúak) száma. Név szerint ismert kereskedők: Dragovics Mihály, Domsits Mihály, Görög Zsigmond. Más foglalkozást űzők: Steigler József borbély, Konyiczky József gombkötő, Bernung János halász, Krist Ferenc kalapos, Hornung József kocsmáros és cipész, Győry István és Miszura Ferenc szabó, Tumler Mátyás aranyműves, özv. Perlach Orsolya rézöntő, Flökl Mátyás patikus. A városban működő fazekasok, takácsok és csizmadiák neve ebből az időből nem maradt fenn. Az 1769-es összeírás idején 90 iparos élt Kalocsán. Az iparosok mellett állandóan letelepült kereskedők is jöttek a városba. A század végére a lakosok száma meghaladta a 7.000 főt.
Fotó: Kalocsa térképe 1772-ből (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
A 18. század első harmadában megindult a katolikus egyházhoz sok szállal kapcsolódó szellemi élet. Patachich Gábor érsek (1733-1742) az egyházmegye megfogyatkozott papságának pótlására 1733-ban papneveldét alapított mely az érseki fogadó épületében működött. A papnevelde számára Klobusiczky Ferenc érsek (1751-1760) új épületet (ma a Tomori Pál Főiskola működik benne) építtetett, amely 1764-ben készült el. A papnevelde üresen maradt épületébe Batthyány József érsek (1760-1776) 1765-ben gimnáziumot alapított. A gimnázium vezetését a piarista rendre bízta.
Fotó: Batthyány József érsek által épített érseki lak 1774-ben (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
Fotó: A piarista rendház és gimnázium fő utcai homlokzata 1774-ben (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
Fotó: Székesegyház északi homlokzata 1774-ben (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
A piaristák által közel száz évig vezetett gimnáziumban hazafias, nemzeti szellemű nevelés alakult ki. A gimnáziumban 1774 és 1795 között intenzív iskolai színjátszás folyt. Batthyány érsek hozta létre Kalocsa első nyomdáját 1768-ban. Az 1735-ben újjáalakult főkáptalan visszakapta hiteles helyi jogát. Patachich Ádám érsek (1776-1784) 16.000 kötetes magánkönyvtára és a káptalani könyvtár összevonásával 1782-ben megalapította a mai Főszékesegyházi Könyvtárat. Az iskolák és a különböző egyházi intézmények alapítását nagyarányú építkezések követték. Felépült a török időkben elpusztult főszékesegyház (1735-1754), az érseki kastély (1776-1781), a nagyszeminárium (1757-1764), a gimnázium (1765), az érsekuradalmi jószágkormányzóság épülete (1775) és a mai Szentháromság tér körül lévő kanonoki házak (1776-1796). A 18. század folyamán épült fel a mai Kalocsa barokk középületeinek nagy része, melyek a 19. század folyamán és a 20. század elején több bővítésen és átalakításon estek át.
Fotó: Nagyszeminárium épülete 1774-ben (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
A 18. század folyamán a város kinőtte középkori határait. Az 1713-ban megkötött kontraktusban Csáky Imre érsek többek között kikötötte: … „Primo. Mind Városi Praerogativájokat considerálván mind pedigh magok bátorságossab megh maradásokat, és hogy minden Lakosnak Udvara Város kapuja ne legyen s ne járion akármi Szándéku Ember Szabadossan bé a’ hol teczik, hanem rend szerént a Város kapuián, kivánnyuk, hogy magokat, s az egész Várost Árokkal bé kericsék.” … A várost bekerítő árok túlnyomó része természetes vízfolyás, a Csilás Palé (ma Vajas) és a Kígyós volt. Csupán északon, az egykori vár mögötti várárok és délen, körülbelül a mai 51-es út vonalán a Kígyóst, illetve a Csilás Palé egyik ágát és a korabeli Árpást összekötő Alámenő fok volt ásott csatorna. A 18. század elején a növekvő lakosság először a mai Belváros még beépítetlen területeit kezdte beépíteni, majd a század középső harmadában, az Alámenő fokon átkelve kezdte beépíteni az Újváros területét. A városi Plébánia körüli temetőt is kitelepítették az Újváros szélére, ahol ma is található.
Fotó: Kalocsa és környékének térképe 1774-ből (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album)
/Az összefoglaló Asbóth Miklós helytörténész munkája./