A második világháború után, más magyar egyházi központokhoz hasonlóan, Kalocsa is a lassú visszafejlesztés sorsára jutott. A fejleszthető államosított egyházi iskolákat továbbfejlesztés helyett megszüntették, vagy más középiskolává alakították át. A megszüntetett törvényszék épületébe börtönt, az egykori jezsuita rendházba fiúnevelő intézetet telepítettek.
A második világháború után, más magyar egyházi központokhoz hasonlóan, Kalocsa is a lassú visszafejlesztés sorsára jutott. A fejleszthető államosított egyházi iskolákat (óvónőképző, tanítónőképző, tanítóképző) továbbfejlesztés helyett megszüntették, vagy más középiskolává alakították át. A megszüntetett törvényszék épületébe börtönt, az egykori jezsuita rendházba fiúnevelő intézetet telepítettek. A város határában katonai repülőtér (1956 után a szovjet légierő használta), a városban két laktanya épült. Az egykori iskolavárosból katonai garnizon lett. (A Magyar Honvédség kalocsai alakulatait a kilencvenes évek végére megszüntették.) A lakosság számának növekedése lelassult, a háború előtti létszámot (12.350 fő) csak az ötvenes évek végén érte el (1960: 13.600 fő) Kevés lakás épült, a lakásépítés 1945-1959 között nem érte el 30 lakás/év átlagot.
Fotó: Kalocsa 1967-es térképe (Kiad. a Cartographia Bp. 1967)
Fotó: Széchenyi lakótelep (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
Fotó: Sorházak a Középsőkertek városrészben (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
A háború előtt működött üzemeket államosították. Az élelmiszeriparban négy nagyobb vállalat alakult ki. A fűszerpaprika feldolgozására jött létre a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, a mai Fűszerpaprika Rt jogelődje. A malmokat a Malomipari Vállalatba vonták össze, ahol a kisebb malmokat felszámolták és a Margit Malmot fejlesztették korszerű malommá. A Rokkanttelepen működő Gazdák Tejszövetkezete a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat kalocsai üzeme lett. A városban működő pékségekből hozták létre a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalatot, a mai Karamell Rt. jogelődjét. A kisebb műhelyeket megszüntették és központi telepüket a Tomori utcában alakították ki. Az államosított egyházi nagybirtok egy részén alakult meg a Kalocsai Állami Gazdaság 1949-ben. Az Iszkra mezőgazdasági szövetkezet 1950-ben alakult 16 fővel, később az Állami Gazdaság mellett a város egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme lett. A Kalocsán működő kisiparosok az első kisipari szövetkezetet 1948-ban alapították, majd sorra alakultak a kisebb ipari szövetkezetek, amelyek az Asztalos és Építőipari Kisipari Szövetkezetben, illetve a Vas- és Fémipari Szövetkezetben egyesültek. A népművészeti hagyományok fenntartására alakult meg a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1952-ben.
Fotó: Középsőkert városrész az 1970-es évek végén (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
Fotó: Bürgerkert az 1990-es években (Fotó Mezei Béla. Asbóth M. gyűjt.)
Az 1960-as évek elején felgyorsult a fejlődés. A város gazdaságában meghatározó volt a mezőgazdaság (paprikatermesztés, gabonatermesztés, állattenyésztés). Kalocsa és a környék mezőgazdasági üzemeinek összefogásával kialakult az ország egyik legjelentősebb fűszerpaprika termesztési körzete. Jelentőssé vált az élelmiszeripar, erőteljesen fejlesztették a fűszerpaprika-, gabona-feldolgozást és a tejipart. A vidéki ipartelepítés következtében új könnyűipari üzemek alakultak Kalocsán. Az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai üzeme, a Vibrátorgyár 1960-ban alakult. Korszerű üzemet építettek a Felszabadítók útján (ma Bátyai út). A Fém- és Villamosipari Vállalat a kecskeméti Finommechanikai Vállalat kalocsai telepének jogutódjaként 1961-ben alakult meg. Telephelye az egykori Márer paprikamalom (ma Vajas-parti bevásárlóudvar) lett. 1961-ben alakult a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat (a mai Rubin egyik jogelődje) is a Kecskeméti Vegyesipari Vállalat kalocsai telephelyén, a mai Szent István király út 19. sz. alatt. 1964-ben új telephellyel bővült a Micsurin (ma Kunszt József) utcában, az egykori érseki parádésistálló épületeiben. Jogutód vállalata, a Fékon 1977-80 között új korszerű üzemet épített a mai Bátyai út elején. A VBKM EKA gyára 1964-ben alakult Martinovics utcai telephellyel, de hamarosan új üzemet építettek a Miskei úton, az egykori Cementipari Vállalat területén. A Bács-Kiskun Megyei Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat is 1964-ben alakult. A Gombolyagi úton épített új gyártelepet, de Dunapatajon is volt egy kisebb részlege. A szolgáltató szektorban több kisebb vállalat alakult, amelyek vagy rövid működés után megszűntek, vagy többszöri átszervezés után beolvadtak más vállalatokba.
Fotó: Vibrátorgyár (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
A tömeges lakásépítés az 1960 és 1990 között folyt, a Széchenyi lakótelepen többszintes, panelházas, a város keleti és nyugati részén főként családi házas formában. Harminc év alatt több mint 4.350 lakás épült Kalocsán, az éves átlag több mint 145 lakás volt.
Fotó: Gázfogadó állomás (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
Fotó: Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet (Fotó Rádi György. Asbóth M. gyűjt.)
A nyolcvanas évek végén megújult a kalocsai sajtó. Negyven év után lett ismét önálló hetilapja a városnak. A Kalocsai Néplap 1989 novemberében jelent meg első alkalommal. Egy régebbi kalocsai hetilap címét vette fel a Kalocsai Újság, amely 1998 augusztusában jelent meg, de rövid, alig négyéves működés után 2002-ben megszűnt. A Kalocsai Hírlap című hetilap 2005. szeptember 17-től jelenik meg. (2006. jún. 9-től 2009. dec.24-ig Városi Hírlap címen jelent meg.) Általában kéthetente jelenik meg, de időszakonként hetilapként is megjelent. A televíziós kábelhálózat kiépítése után 1991 elején megkezdte adását a Kalocsa TV. Később a kábelhálózatot átvette az önkormányzat, később pedig eladta a FIBERNET Kommunikációs Zrt-nek. Ezalatt a kábelhálózatot jelentősen bővítették. 2011. okt. 1-től a hálózat átkerült az INVITEL Távközlési Zrt-hez. 2007. okt. 30-án a képviselő-testület megalapította a KalocsaKom Kommunális és Szolgáltató Kft-t a városban kiépülő önkormányzati kábeltévé és internetszolgáltató hálózat működtetésére. 2010 őszén a KalocsaKomhoz csatolta a képviselő-testület a Kalocsa TV stúdióját, amely addig a Városi Közművelődési Intézmények, Múzeum és Televízió szervezeti keretei között működött. A kalocsai rádiózás 1994 nyarán indult az önkormányzati Kalocsa Rádió és a magántulajdonban lévő Pulzus Rádió közreműködésével. 1999. április 1-től már csak egy rádió, a magántulajdonban lévő Korona Rádió működik Kalocsán.
Fotó: Színházzá bővített moziépület napjainkban (Fotós: Asbóth Miklós)
A kilencvenes évek elejétől felgyorsult az infrastruktúra fejlődése. Az ivóvíz-hálózat kiépítése még a hatvanas évek elején megtörtént. Kisebb csatornázási munkák voltak a nyolcvanas évek második felében, majd 1992 és 1997 között Negyvenszállás kivételével, lényegében az egész város területén megépült a szennyvízcsatorna hálózat. A telefonhálózat 1991-től, a vezetékes gázhálózat 1993-94-ben épült ki. A város főutcájának, a Szent István király útnak a század első felében kialakult arculata sokáig nem változott. Az elmúlt két évtizedben történt építkezések jelentősen megváltoztatták az utca középső részének arculatát. Az első építkezés még 1960-ban történt, amikor elkészült a Járásbíróság épülete (ma Városi Ügyészség) a 7. sz. alatt, majd 1975-ben felépült a 17. számú kétemeletes lakóház, földszintjén két üzlethelyiséggel. Elkészülte után a kalocsai köznyelv egy ideig „lordok háza” néven emlegette. Az utca középső, a mai K&H Bank és a Városi Bíróság épülete közötti szakaszának átépítése az új OTP fiók felépítésével kezdődött 1982-ben. A 43. és 45. számú földszintes házak helyére épült egy kétemeletes lakóház, amelynek földszintjén az OTP fiók kapott helyet. Magán erőből épült 1983-ban a 65. sz. ház (Jakab Péterné „Kendős Manci” üzlete). Az MSZMP Városi Bizottságának épületét (ma a Városi Bíróság) 1986-ban bővítették a mellette lévő ház telkének felhasználásával. Az utcaképet megváltoztató építkezések a kilencvenes években gyorsultak fel. Az utca középső részén lévő jellegtelen földszintes házakat lebontották és helyükön kétemeletes épületek készültek. A Hungária Biztosító új fiókja (32. sz.) 1990-ben, a 42. sz. alatti épület (Igaz ügyvédi iroda) 1991-ben épült. 1992-ben készült el a mai Postabank (korábban Ybl, majd Polgári Bank) kalocsai fiókjának épülete (30. sz.) és a 17. sz. és 19. sz. közötti 17/a. foghíjtelken épült ház (Balás ügyvédi iroda). Nagyjából a Polgári Bank épületével egy időben kezdték el a mellette lévő 34. sz. ház építését (Irodaszer-centrum), de az emeleti részek befejező munkálatai még ma sem készültek el. 1994-ben épült fel a postahivatal új épülete (44. sz.). 1995-ben egymás mellett épült két ház a 49. sz. (Árvai cipészet) és az 51. sz. (Matos ügyvédi iroda, Hanga óra-ékszer). A mellettük lévő 53. sz. épület (Kip-kop cipőbolt) 1998-ban készült el. Az utca e szakaszán mindössze két földszintes ház maradt (40. sz., 47. sz.). 2000-ben épült a 61. sz. alatti egyemeletes, tetőtér beépítéses ház, melynek földszintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki. A kilencvenes években az utcaképet előnytelenül megváltoztató átépítések is folytak a Szent István király út földszintes épületei egy részén. Az eredetileg polgári lakóházaknak épült házak utcai homlokzatára kirakatokat építettek, és a házak utcai helységei egy részében vagy az épület teljes utcai frontján kisebb-nagyobb alapterületű boltokat nyitottak. Az átépítések nagyobbik része ellentétben áll az átépített épületek addigi jellegével, az így átalakított épületek egy részének külső megjelenése építészeti szempontból nagyon zavaros. A kilencvenes évek második felében megkezdődött a belváros rekonstrukciója. Jelentős forgalomszervezési intézkedésekkel mentesítették a belvárost az átmenő gépjárműforgalomtól, ami lehetővé tette a Szent István király út középső szakaszának sétáló utcává történő átalakítását. 2000-ben készült el a sétáló utca, ahol elhelyezték Kalocsa hét jeles érsekének, Asztriknak, Csák Ugrinnak, Batthyány Józsefnek, Patachich Ádámnak, Kunszt Józsefnek, Haynald Lajosnak és Grősz Józsefnek a szobrát. A szobrok sorát díszkút zárja le. A belvárosi rekonstrukció a sétáló utca és a Hunyadi utca közötti háztömb rehabilitációjával folytatódik.
Fotó: A sétáló utca (Fotós: Asbóth Miklós)
A kilencvenes évek eleji társadalmi-gazdasági változások Kalocsán is jelentős átalakulásokat hoztak. A helyhatósági választások nyomán SZDSZ többségű önkormányzat irányította a várost 2010-ig, amikor FIDESZ többségű lett az önkormányzat. Mindegyik parlamenti pártnak van helyi szervezete. A gazdasági recesszió később érte el Kalocsát, de hatása az országos átlagnál súlyosabb volt. A város évek óta a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A város gazdasági vállalkozásainak egy része túlélte a recessziót, néhány tönkre ment. Jelentősen megnőtt a magánvállalkozások száma, kivált a kereskedelemben. A magánkereskedelem mellett a kilencvenes évek második felétől megjelentek a városban az országos kereskedelmi láncok is. A Spar, a Penny Market, a Plus, a Tesco, Lidl és az Aldi cég nyitott áruházat. A város történetében az elmúlt több mint egy évtizedet sajátos kettősség jellemzi. Nőttek a gazdasági nehézségek, nőtt a munkanélküliség, általában nehezebbé vált az élet, ugyanakkor, ha jelentős erőfeszítések árán is, de fejlődött a város infrastruktúrája.
Fotó: Kalocsa 1991-es térképe (Kiad. a Cartographia Bp. 1991)
/Az összefoglaló Asbóth Miklós helytörténész munkája./