A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye több éven át tartó programja keretében, egységében megújul Kalocsa barokk érseki központja, a Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház, az Érseki Kastély, a Katona István ház és a Főszékesegyházzal szemben álló egykori Kanonokház, melynek átalakítása és bővítése után helyet ad az új ASTRICEUM Érseki Múzeum számára. Az INCREMENTUM Érseki Vagyonkezelő Központ több épület felújításával méltó környezetbe helyezi az Érseki Könyvtárat, Érseki Levéltárat és az Érseki Kincstárat, azaz az Érseki gyűjteményeket.
Az Érsekség célja, hogy a Főszékesegyház belső terében és a Szentháromság téren végzett feltárás térbeli bemutatásával, a régészeti leletek ASTRICEUM Érseki Múzeumban megvalósítandó kiállításával az Érsekség múltját, kulturális épített értékeit, tárgyi emlékeit megismertesse.
A barokk Főszékesegyház és a tér felújítása során végzett építészeti-régészeti feltárások kutatási eredményei pedig lehetőséget adnak arra, hogy pontos ismeretekhez jussunk a korabeli székesegyházak, a Szent István kori és a késő román – kora gótikus második székesegyház építésének körülményeiről. Feltárul a múlt, a teret bejárva, korabeli idők talaján sétálva akár Szent István lába nyomán állhatunk.
A teljességében megújuló Szentháromság tér súlypontjába, a Főszékesegyház tengelyébe helyezik át a korabeli 18. századi, pestisjárvány emlékére felállított, újrafaragott Szentháromság oszlopot.
A munkálatok befejezésének várható időpontja 2018., azonban 2017-ben a Főszékesegyház barokk tere, az ASTRICEUM Érseki Múzeum az Érseki Kincstár tárgyaival és az Érseki Kastélyban található Könyvtár barokk Patachich-terme várja látogatóit.
KALOCSAI NAGYBOLDOGASSZONY FŐSZÉKESEGYHÁZ
Forrás: Kalocsai Érsekség
Az 1734-1774-ig épült barokk székesegyház a 2009-től kezdődő, teljes felújítást követően is teljességében visszanyerte barokk architektúráját.
A török megszállás okozta pusztulását követően az Érseki Főszékesegyház építését Csáky Imre érsek – később bíboros – határozta el, terveit elkészíttette, majd őt követően Patachich Gábor, Csáky Miklós és Klobusiczky Ferenc érsekek építtették tovább a barokk templomot.
Az 1795. július 18-án az északi toronyba becsapott villám tűz martalékává tette az új templom tetőzetét, jelentősen megrongálva a tornyok, a főhomlokzat kőelemeit is. Ezt követően több, kisebb felújítás, kiemelten a múlt század eleji 1907-13 között végzett átalakítás során nyerte el 20. századi arculatát a székesegyház.
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elhatározásából kezdték meg a főtemplom restaurációját és építészeti-régészeti feltárását, mely célja a teljes külső és belső megújulás. A belső padozat alatt és a templomon kívül végzett régészeti munka teljességében feltárja a korabeli templomok épített örökségét, számos lelet pedig az itt élt emberek életének momentumaira ad rátekintést.
Az Érseki Főszékesegyház altemplomában és közvetlen külső környezetében, a Szentháromság téren bejárhatók lesznek e korabeli templomok, az 1000 utáni években épített Szent István kori Szent Pál titulusú székesegyház és a 13. században megvalósult, jelentősen nagyobb és grandiózusabb, késő román – kora gót, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt Érseki Székesegyház. A látogatás során tetten érhetők lesznek e templomok történetében történelmünk viharos pontjai, fordulatai, kiteljesítve a két jelentősebb korabeli, 19. és 20. századi ásatások ismeretanyagát.
Az épített leletek és kőtöredékek bizonyítják a korai székesegyházaink építésének és stílusának magas kulturális értékét, egyben bizonyítva azt is, hogy Magyarországon, így Kalocsán már a XI-XII. században, a nyugati építészeti értékekkel azonos stílusban épültek templomaink. Egyben igazolják, hogy a Szent István által megalapított, Asztrik, Kalocsa első érseke által vezetett érsekség, mint egyházmegyei központ, csupán néhány év kihagyásával, 1002-1005 óta jogfolytonos.
Jelenleg a Főszékesegyház barokk tere látogatható.
ÉRSEKI KASTÉLY és ÉRSEKI KÖNYVTÁR
Forrás: Kalocsai Érsekség
A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.
A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára, mely különleges könyvpéldányokkal büszkélkedhet, ma látogatható.
Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.
ASTRICEUM ÉRSEKI MÚZEUM – KANONOK HÁZ
Forrás: Kalocsai Érsekség
Az Érseki Főszékesegyházzal szemben álló, egyemeletes, későbarokk stílusú, kontyolt nyeregtetős egykori kanonoki palota Patachich Ádám érseksége alatt, 1779-ben épült, két kanonok számára, két bejárattal.
Az 1950-es évek elejétől volt itt érseki iroda, hosszú ideig honvédségi épületként működött, majd ismét egyházi kezelésbe került. 1976-tól nyugdíjas papi otthon, majd 2000-től diákkollégium működött benne.
A 2015-16 években végzett felújítással, lefejtve az új kor rárakódásait, feltárult korai díszítettsége, gyönyörű, korhű falfestései. A kanonokház visszanyerte építéskori hű arculatát, mind külsőben, mind belső tereiben, és a bővítésével létrejött mintegy 1500 m2 kiállítótérrel méltó helyet ad az ASTRICEUM Érseki Múzeum számára.
A tárlatok a korai székesegyházak művészeti alkotásainak, kőfaragványainak, a Főszékesegyház felújítása és az ásatási munkák leletanyagainak bemutatásával teljesednek ki.
A múzeum az Érsekség 1000 éves, Szent István korától átívelően egészen napjainkig tartó, nagy történelmi viharokat átvészelő történetét fogja bemutatni. A gazdag egyháztörténeti gyűjtemény liturgikus tárgyaival, a Főszékesegyházban és a Szentháromság téren 2014-2015-ben végzett ásatás leleteivel, kőtöredékeivel, mintegy ’dóm’ múzeum gazdagítja Kalocsa kulturális életét.
A házban megtekinthetőek lesznek a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokopp Péter (1919-2003) pap-festőművész munkái is.
Jelenleg az ASTRICEUM Érseki Múzeum termeiben az Érseki Kincstár tárgyai tekinthetők meg, gazdag és érdekes időszaki kiállításokkal kiegészülve.
A gyűjteményekről bővebben informálódhat az alábbi honlapokon:
Az árakról, látogatási rendről, nyitva tartásról IDE kattintva találhat további információt!