Ha azt mondják, hogy pörkölt, gulyás, paprikás, a világon mindenki tudja, rólunk, magyarokról van szó. Ha az is elhangzik, hogy paprika, mindenkinek egyetlen település jut eszébe: Kalocsa.
Ebből a szívet-lelket gyönyörködtető gyógynövényből – ami hatalmas utat tett meg az inkák földjétől hazánkig – lett a magyarok legfőbb fűszere. Népi mondás szerint: „Kinek paprikája, sója van, minden fűszerszáma mögvan.”
Népi ételeinkből a paprika ismeretével egy új íz- és színvilág alakult ki. A XVIII. század közepére kedvelt
fűszer lett. Az ételekhez először egészben, majd törve és végül porítva kerül, ahogy étkezési kultúránk fejlődött, igényesebb lett, úgy a fűszerpaprika minősége, íze-zamata, színe is jó irányba változott. Kialakultak az ételek karakteréhez illő paprikafajták. A hagyományok megőrzésére, annak ápolására most már tradícióvá vált a paprikás ételek fesztiválja a paprika fővárosában, Kalocsán.
Németh József, mint a gasztronómia mentora a környező települések bevonásával, valamint az iskolák főzőversenyével nemes feladatot vállalt fel hagyományaink ápolásában, megőrzésében. A versenyeken népi paprikás ételek, halételek, pörköltek, vadspecialitások, egyedi kompozíciók versengenek.
A bográcsban készült ételek – a már-már feledésbe merülő különlegességek – készítésének megőrzése és annak gasztronómiai élményt nyújtó kivitelezése a ma élő ember számára a fő cél. Egy nemzet nem csak zenéjében, népművészetében, hagyományai ápolásával alkot maradandót. Így gasztronómiája nemcsak tükre életének, de meghatározója jövőjének is – vallja Németh József.