Míg egy kistájnak akár tucatnyi hungarikumja lehet, addig szellemi örökséggel csak eggyel dicsekedhet. 2009. októberében a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette Kalocsát „A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére”. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc című jelölést nyerte el. Ez annak köszönhető, hogy Kalocsa képes volt megőrizni népművészeti hagyományait és a mai napig generációról generációra örökíteni azt.
„A „szellemi kulturális örökség”: olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség ─ valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely ─, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség ─ amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek ─ az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét.”
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett és ünnepélyesen kihirdetett elemek:
1.) A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége
2.) Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás
3.) A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya
4.) Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc
5.) Mezőtúri fazekasság
6.) A magyar solymászat
7.) A halasi csipkevarrás élő hagyománya
8.) Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése
9.) Pünkösdi templomdíszítés Mendén
10.) Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás.
11.) Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás
12.) A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya
13.) Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet
14.) Kassai-féle lovasíjász módszer
Azáltal, hogy a kalocsai népi kultúra különböző területei megjelennek a fesztiválon, az idősebb generációk mellett a fiatalabbakban is megerősödik a kalocsai „mi-tudat”, melynek alapvető megnyilvánulása a hímzés, a viselet, a pingálás és a tánc.
A Kalocsai Paprika Napok (2010 óta Kalocsai Paprikafesztivál) programjai teret adnak az élő hagyományok bemutatásának, megőrzésének, éltetésének. Célja, hogy megszerettesse a fiatalokkal városukat, ösztönözze őket arra, hogy itt éljék le életüket. A közös élmények hatására szorosabb kötődés alakul ki bennük az emberekhez, tárgyakhoz, múltjukhoz, ami segíti őket abban, hogy jobb emberré váljanak. (A fenti felsorolásból is látható, hogy a jegyzéken szereplők közül Kalocsa és Matyóföld összetett szellemi örökségük miatt különlegességnek számítanak.)